Fogalomtár

Kedves Látogató!

A honlapunknak ezen az oldalán olyan fogalmakat ajánlunk figyelmébe, amely reményeink szerint segítségére lesz azoknak a szülőknek, akik sajátos igényű és autista fiatalt nevelnek. Segíteni kívánunk abban, hogy megértsék a gyermekükről készült szakértői véleményt, valamint a pedagógusok, szociális gondozók munkáját, akik gyermekük fejlesztésével foglalkoznak.

        Patrónus Egyesület
       elnöksége

 

absztrahálás
adaptív magatartás
adottság
afázia
affektív
affektivitás
affektus
agráfia
agrammatizmus
alália
alexia
algoritmus
általánosítás
analízis
anamnézis
autista
autizmus
autizmus okai
beszédfejlődés szakaszai
beszédhiba
beszédzavar
dadogás
demencia
differenciált nevelés
diszgráfia
diszlexia
domináns agyfélteke
Down - kór
echolalia
elektív mutizmus
enuresis
enuresis diurna
enuresis nosturna
epilepszia
értelmi fogyatékosság
feltételes reflex
feltétlen reflex
figyelem
figyelemzavarok
fogyatékosság
gagyogás
genetikai rendellenesség
habilitáció
hadarás
hiperaktivitás
hipoaktív
hospitalizmus
intelligencia
intelligencia hányados
játék
jaktálás
kezesség
kognitív
kommunikáció
konkretizálás
kongenitális
lambdacizmus
logopédia
magatartás
magatartászavarok
manipuláció
mozgásfajták
mutizmus
nagymozgás
nonverbális kommunikáció
oligophrenia
organikus
öröklött
összehasonlítás
ösztönös mozgás
percepció
perinatális
praenatális
regresszió
spontán
stigmatizáció
szenzomotoros intelligencia
szenzomotoros koordináció
szerzett
szimptóma
szindróma
sztereotip
tanulás
tanulási nehézség
tanulási zavar
tanulási zavarok prevenciója
tanulási zavarok szűrése
tanulási akadályozottság
testséma
veleszületett
veleszületett rendellenesség
verbális kommunikáció
verbális tanulás
zeneterápia

absztrahálás
elvonatkoztatás. A gondolkodási műveletek egyike. A leglényegesebb tulajdonságok kiemelése és általánosítása, a lényegnek a lényegtelentől való elkülönítése (lásd. még: analízis, konkretizálás, összehasonlítás, szintézis)

adaptív magatartás
olyan viselkedésmódok, amelyek a környezetbe való beilleszkedést, az alkalmazkodást szolgálják.

adottság
valaminek a megtanulására való képesség, veleszületett belső alap, amelyen a képességek kialakulása, a készségek fejlődése alapul.

afázia
a beszédzavarok gyűjtőneve. A központi idegrendszer zavarának következtében alakul ki, különböző formákban jelentkezhet. A leggyakoribbak: 1. motoros beszédképtelenség: a beteg megérti a hozzá intézett szavakat, de nem tudja válaszát, gondolatait szavakba önteni, 2. beszédmegértés zavara: hallja, amit mások mondanak, de nem érti meg. Ez az olvasást és az írást- különböző mértékben ugyan- szintén érinti, 3. teljes afázia (lásd. még: beszédzavar)

affektív
1. érzelmi, indulati, érzelmileg színezett 2. érzékeny, külső hatásokra fogékony

affektivitás
1. érzelmi telítettség 2. érzelmekre való képesség, érzékenység

affektus
érzelem, szenvedély, indulat heves fellobbanása

agráfia
1. az írásképesség elvesztése, mely a központi idegrendszer sérülése, bántalma következtében alakul ki, 2. az írás megtanulásának képtelensége a központi idegrendszer kapcsolatainka hiánya vagy zavara miatt (lásd. még: alexia, dislexia, disgráfia, tanulási zavar)

agrammatizmus
képtelenség a nyelvtanilag helyes beszédre a központi idegrendszer sérülése miatt

alália
beszédképtelenség

alexia
az olvasott szó jelentésének felismerési zavara

algoritmus
a műveletek, programok szigorúan meghatározott sorrendje. 1. (matematika) azonos típusú feladatok szabályainak egymást követő lépésekké való elrendezése. Megjelöli a műveleteket és azok sorrendjét szimbólumok, matematikai képletek segítségével. 2. (programozott oktatás) az azonos típusú feladatok megoldásának menetét általános érvényben kifejező képlet, amely megjelöli az elvégzendő műveletek legcélszerűbb sorrendjét, amelynek segítségével könnyebbé válik valamely feladattípus bármely feladatának megoldása.

általánosítás
generalizáció. Gondolkodási művelet. A konkrét tárgyról, személyről, jelenségről szerzett információkat, a velük kapcsolatos érzelmeket kiterjeszti más, hasonló tárgyakra, személyekre, jelenségekre. Pl. minden szárnyas jószág "pipi" (lásd. még: absztrahálás, analízis, konkretizálás, összehasonlítás, szintézis)

analízis
1. a tárgyak, jelenségek elemzése, részekre bontása 2. elemzés, a gondolkodási műveletek egyike (lásd. még: absztrahálás, analízis, konkretizálás, összehasonlítás, szintézis)

anamnézis
1. (orvostudomány) kórelőzmény. A beteg személyére, betegségeire, jelenlegi panaszaira vonatkozó adatok. 2. (pszichológia) tágabban értelmezve a kliens, a vizsgált személy élettörténete, fejlődésének legfontosabb jellemzői, krízisei és problémái.

autista
autizmusban szenvedő

autizmus
fejlődési rendellenesség, mely nem írható le statikus állapotként, mert a teljes szellemi fejlődést befolyásolja. A tünetek különböző életkorokban szükségszerűen nagyon eltérően jeletkeznek. A betegség és a tünetek megfigyelésében és leírásában Leo Kannar és Hans Asperger jeleskedett. Legfontosabb az érzelmi kapcsolatteremtésre való képesség veleszületett hiánya. Ebből adódik az autisták magánya: ahol csak lehet semmibe vesz, figyelmen kívül hagy és kizár mindent, ami a külvilágból hatással van rá. Nem tűri a testi kontaktust. A másik jellegzetesség az állandósághoz való ragaszkodás: az általa előidézett zajok, az artikuláció, a mozgás, az össztevékenység monoton módon repetitív. Tevékenységei választéka erősen korlátozott. Ugyanakkor memóriájuk, mechanikus bevésésük fantasztikus, felülmúlja az egészséges személyekét: szókincsük, versek, számok mechanikus emlékezetbe vésésében rendkívüli teljesítményre képesek. H. Asperger a tekintet kerülését, a szemkontaktus hiányát írta le. Szegényes mimika és gesztus jellemzi az autistákat. Sok viszont a sztereotip, ismétlődő mozgás: forgás, forgatás, csavarás, amelynek nincs célja, jelentése. A beszéd és szóhasználat abnormális. Öntörvényűek, saját indítékaiknak megfelelően viselkednek, és nem veszik figyelembe a környezet normáit, szabályait. Érdeklődési köre izolált, kiváló képességeik lehetnek a logikai gondolkodás területén. Új egyéni szavakat alkotnak.

autizmus okai
az autizmusnak a különféleszerzők más-más okot tulajdonítanak: 1. a nyúltagy egy részében szokatlan fejlődési rendellenessége, 2. kérgi sejtpusztulás, tágult agykamrák, 3. sejtek túlburjánzása, 4. serotoninszint megemelkedése a vérben. A vérlemezkék  serotoninfelvétele- és tárolása megváltozik, 5. a vegetatív idegrendszerben: a légzésfrekvencia, a pulzusszám, GBR, EEG súlyos fejlődési rendellenességet jeleznek, 6. Angela James & James Barry szerint kognitív diszfunkció következtében a tájékozódási reakció, habituáció kórosan lelassul. Az új inger feldolgozása nem megfelelő: nincs megszokás- minden inger orientációs reakciót vált ki és nem szorong a beteg. 7. Klüver- Bucy- szindróma: a temporálislobectomia után az amygdala és a halántéklebeny kéreg alatti területein keletkező sérülés következtében kifejlődő pszichikus tünetek, 8. Rumsey & Hamburger szerint a frontális rendszer diszfunkciója, 9. "törékeny X- kromoszóma" értelmi fogyatékosságot, beszédfejlődési  zavart eredményez. Kerüli a személy a szemkontaktust és nem szereti, ha megérintik, 10. Coleman & Gillberg szerint praenatális és perinatális veszélyeztető tényezők okozzák. A kromoszómahiba abnormális agytörzsi fejlődést, a dopaminrendszer zavarát és néha epilepsziát okoz. Az autizmus ennek az eseményláncnak a következménye.

beszédfejlődés szakaszai
a beszéd kialakulását Kaplan & Kaplan két szakaszra osztja: 1. beszéd előtti szakasz, amelyben megkülönböztetik a) felsírást, b) differenciált vagy melléksírást, hangadást,
c) gagyogást. Ez a legfontosabb, ebben szelektálódnak ki és gyakorlódnak be az anyanyelv hangjai. 2. A valódi beszéd az első mondat értékű szavakkal veszi kezdetét. A beszédmegértés mindig megelőzi a beszédproduktumot. A beszéd kialakulásában elengedhetetlen szerepe van a beszélő emberi környezetnek, az anya utánzásának. Kialakul és egyre bővül a szókincs (lásd még: gagyogás, kommunikáció, szókincs)

beszédhiba
a beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a működés zavara miatt kialakult ejtési hibák. Fajtái a pöszeség, a szigmatizmus (selypítés), a lambdacizmus (l hiba), a rotacizmus (raccsolás),  az orrhangzós beszéd.

beszédzavar
a beszédhibák speciális formái, amelyek az idegrendszer sérülése, károsodása vagy genetikai ok miatt, ill. pszichés traumák következtében alakulnak ki. Ide soroljuk a hadarást és a dadogást. Tágabb értelemben az elektív mutizmus is idde tartozik. Mindhárom esetben szükséges a pszichoterápiás kezelés (lásd még: dadogás, hadarás, elektív mutizmus)

dadogás
a beszédzavarok egyike. Tünetei: hosszan elhúzódó magakadások, az első szótag többszöri görcsös ismétlése, zavart vagy zavaros beszéd, ami sokszor nehezen követhető. A dadogást izomrángás is kísérheti. Montágh Imre szerint okai sokfélék lehetnek: pl. pszichés trauma, tartósan fennálló feszültség. Marcsekné Klaniczai Sára szerint a frusztrált megkapaszkodás, a laterális dominancia zavara: balkezes gyermek átszoktatása, familiáris hajlam a görcsös megbetegedésekre, rendellenes beszédfejlődés, öröklés, gyermekkori agyi sérülés, hosszan tartó betegség vagy lázas állapot, utánzás. Következménye a beszédgátlás, esetleg a társas kapcsolatok, helyzetek kerülése. Családjában, megszokott környezetében hibátlanabbul beszél, míg idegen környezetben felerősödik a dadogás. Megoldás a komplex terápia: pszichoterápia és logopédiai kezelés.

demencia
elbutulás, a szellemi tevékenység hanyatlása, az intelligencia csökkenése. A megismerés és az affektus romlásával jár együtt. A valódi demencia betegség következménye és visszafordíthatatlan (lásd még: intelligencia)

differenciált nevelés
a személyiség sokféleségéhez igazodó, egyedi, eltérő nevelés és elvárások rendszere

diszgráfia
írásképtelenség vagy írászavar. Általában az olvasás zavarával együtt jelentkezik. Tünetei: a tükörírás, a betűk felcserélése, egyes betűk vagy a szóvégek kihagyása, később helyesírási problémák (lásd még: diszlexia, tanulási zavarok)

diszlexia
körülírt olvasási zavar- megtartott testi és intellektuális működés mellett. 1. F.R. Vellutino szerint s diszlexia gyűjtőfogalom. Olyan rendellenességek tartoznak ide, melyek következtében az egyébként egészséges gyermek nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését. Tünetei a betűk felcserélése vagy kihagyása. 2. más szerzők bonyolult nyelvi fogyatékosságnak tartják, amelynek több sajátossága ismert: a fonológiai kódolás zavara, fonológiai tagolás hiánya, a szókincs elégedetlen gyarapodása, a szavak és a mondatok közti nyelvtani és mondattani különbségek felismerésének hiánya 3. egyesek szerint speciális emlékezetzavar, a nyelvi információk raktározásának és visszakeresésének zavara okozza a diszlexiát. A diszlexia rendszerint együtt jár a diszgráfiával (lásd még: diszgráfia, tanulási zavarok)

domináns agyfélteke
az erőteljesebb, ügyesebb testfél beidegzését végző agyfélteke. Jobbkezeseknél a bal agyfélteke, balkezeseknél a jobb agyfélteke. A domináns agyféltekében található a Broca- féle motoros beszédközpont, itt alakul ki az írás-, olvasás-, számolásközpont is.

Down - kór
Genetikai rendellenesség következtében kialakuló, kongenitális súlyos értelmi fogyatékosság. Jellegzetes az arcfelépítés: kiugró pofacsont, keskeny szemrés jellemzi.

echolalia
kényszer a hallott szavak visszhangszerű utánzására

elektív mutizmus
főleg gyermekkorban előforduló átmeneti némaság. Lelki okok miatt alakul ki, legtöbbször meghatározott szituációkban, bizonyos személyek jelenlétében lép fel (lásd még: beszédzavarok)

enuresis
a vizelet visszatartásának képtelensége gyermekkorban. Általában 4 éves korra kialakul a szobatisztaság, az urológusok 8 éves korig tolerálják a bevizelést. Megkülönböztethető az enuresis diurna és az enuresis nosturna.

enuresis diurna
nappali bevizelés

enuresis nosturna
éjszakai ágybavizelés. Alvászavar és záróizom -működési probléma. Az egyik leggyakoribb gyermekkori rendellenesség. Két fajtáját szokás megkülönböztetni: 1. elsődleges ágybavizelésről akkor beszélünk, amikor a gyermek még sohasem volt szobatiszta. Az elsődleges ágybavizelés oka vagy a) nevelési probléma: amikor gyermekeknél a hólyag feletti kontrollfunkció kialakulása késik, vagy b) orvosi jellegű probléma, ha az urogenitális rendszer valamilyen anomáliájáról van szó. 2. másodlagos ágybavizelésnek nevezzük, amikor a szobatisztaság kialakulását követően, regresszió következtében jelentkezik. Kiváltója legtöbbször pszichés ok: lelki trauma, stressz, sokkoló élmény. Ilyen lehet az óvodai beszoktatás, kistestvér születése, a szülők válása, gyász stb. De valamely betegség következtében is létrejöhet. Ilyenkor vagy az önjutalmazó, megerősítő technikát, vagy meseterápiát (gyógyító mese), vagy más pszichoterápiát alaklmazunk.

epilepszia
különböző lefolyású, visszatérő, rohamok formájában jelentkező központi idegrendszeri betegség. Egyes fajtái örökletesek, mások szerzett agykárosodás talaján jönnek létre. Tünetei: periodikus görcsrohamok, melyek a test egészére kiterjedhetnek, tudatzavar, eszméletvesztés, bevizelés, nyelv elharapása. Megkülönböztetünk nagyrohamot (grand mal) és kisrohamot (petit mal).

értelmi fogyatékosság
a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelyek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve- számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott
(Czeizel- Lányiné- Rátay)

Megnevezésük:
Legsúlyosabb értelmi fogyatékos                                                            - 19 IQ
Súlyos értelmi fogyatékos                                                                    20- 34 IQ
Értelmileg akadályozott - középsúlyos értelmi fogyatékos                 35- 49 IQ
Tanulásban akadályozott - enyhe értelmi fogyatékos                          50- 69 IQ
Mentálisan retardált (határeset)                                                           70- 84 IQ 

feltételes reflex
tanult reflex, gyakorlás, ismétlés útján a veleszületett reflex és egy közömbös inger között asszociáció, kapcsolat alakul ki a téri és idői egybeesésnek köszönhetően. A továbbiakban a közömbös inger kiváltja a veleszületett reflexet. A veleszületett reflexeknek a környezethez való alkalmazkodásában van döntő szerepük, jelentőségük. A II. jelzőrendszer, azaz a beszéd is a feltételes reflexeknek köszönhetően alakul ki.

feltétlen reflex
veleszületett reflex, Ivan Petrovics Pavlov kutatásai óta, ismerjük az életben maradáshoz, a szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen reflexeket. Működésüket a gerincvelő irányítja. Legismertebbek: az orális-, periorális-, pupilla-, átkaroló reflexek. Az újszülött korban az érettség legfontosabb mutatói a feltétlen, veleszületett reflexek erőteljes működése.

figyelem
a tárgyra irányulás, éberségi fok különböző formái más-más mértékben. Minden
megismerő folyamat alapja. Több funkciója ismert: 1. riasztó funkció a tárgyi orientációban, 2. osztályozó funkció: lényeges, lényegtelen információk elkülönítésére, 3. appercepciós funkció a mindenkori tudatkoncentrációra. A figyelem sajátosságai: iránya, tartóssága, terjedelme, megosztása, a figyelemkoncentráció intenzitása.

figyelemzavarok
a figyelmi működés eltér a megszokottól, az életkorban elvárhatótól. Okai lehetnek: fáradság, betegség, sokkoló élmény, hosszan elhúzódó feszültség, hiperaktivitás. Több fajtája létezik: 1. figyelem megtapadása, 2. dekoncentráció, 3. csapongás, terelhetőség, 4. az érdeklődés hiánya

fogyatékosság
olyan minőségileg más, a normálistól eltérő sajátosság, amelyben a változások és a fejlődési lemaradás több évre tehető és maradandó, irreverzíbilis . Fajtái: 1. értelmi fogyatékosság,
2. érzékszervi fogyatékosság, 3. testi/ és vagy mozgásfogyatékosság, 4. halmozottan fogyatékosok.

gagyogás
a beszéd előtti szakasz utolsó periódusa, mely Montágh Imre szerint három részre osztható: 1. 3-4 hónapos kortól a beszéd megjelenéséig tart. A gyermek az emberi hangképző szervek által képezhető valamennyi hangot produkálja. Gagyogni a siketen született babák is elkezdenek, de a variációk nem olyan színesek,  és a második szakaszban nem fejlődnek tovább. 2. 6-8 hónapos kortól utánzás útján választja ki és gyakorolja be az anyanyelv hangkészletét. A továbbfejlődéshez elengedhetetlen a hallás épsége. , az akusztikus feed back, az akusztikus emlékezeti tár érettsége és a beszélő emberi környezet. 3. 9 hónapos korától törekszik a pontosabb artikulálásra. Először csak magánhangzók jelennek meg, még pedig azok, amelyeket a szájüreg elülső részében képez, majd a szájüreg hátsó részében képződők következnek. Ezeket hosszan elnyújtja , ismételgeti, majd megjelennek a mássalhangzók, a magánhangzókkal összekapcsolva. Kezdetben a gagyogás gyakorló játék, mely a cselekvést kíséri. Később válik tudatossá, jelzés értékűvé, a kapcsolat kezdeményezésének és fenntartásának eszközévé. Egyéves kor körül az első szavak megjelenésével lassan megszűnik
(lásd. még: beszédfejlődés).

genetikai rendellenesség
a kromoszómák, gének károsodása, aminek életképtelenség, a szervek vagy testrészek rendellenes fejlődése, torzulása lehet a következmény.

habilitáció
munkára való alkalmasság elősegítése, munkába állítás betegséget követően

hadarás
tachylália, a beszédzavarok egyike, a beszéd ütemének és ritmusának sérülése. Beszédneurózisnak tekinthető, okai: idegrendszeri rendellenesség. Tünetei: a gyors beszéd, emiatt a beszéd érthetetlenné válik, a kiejtés elmosódik, egyes szótagok kimaradnak vagy egymásra torlódnak. A dadogással ellentétben itt nincs beszédgátlás, sőt a beszédkedv fokozott, gyakori a szereplési vágy. Mozgása hipermotilis, sokszor indokolatlan, fölösleges, céltalan mozdulatok figyelhetők meg. Jellemző a dinamizmus, a sodró lendület. Vegetatív tünetek is megfigyelhetők: pirulás, izzadás, impulzivitás. A hadaró idegenekkel türelmesebb, jobbna beszél, míg megszokott, családi környezetében felgyorsul. A terápia hatására folyamatosan javul. A hadarás átalakulhat dadogássá (lásd még: dadogás).

hiperaktivitás
túl mozgékonyság. Az ilyen személy állandóan nyüzsög, nem bír megülni, valamivel foglalatoskodik, babrál. Mozgása gyors, kapkodó, felületes, gyakoriak a fölösleges mozdulatok. Egész lénye vibrál, figyelme szétszórt, nem képes koncentrálni egyetlen dologra. Tanulási zavarok, hadarás esetén gyakori kísérőjelenség. Ellentéte a hipoaktivitás. (lásd még: hadarás, hipoaktivitás, magatartási zavarok, tanulási zavarok)

hipoaktív
a hiperaktív ellentéte, lassan mozdul, lusta a mozgásban, a beszédben. Kevés a mozgásigénye, megfontol minden mozdulatot. Elüldögél akár naphosszat egy helyben (lásd még: hiperaktív, magatartási zavarok).

hospitalizmus
izoláció vagy szeparáció következtében kialakuló viselkedészavar. Először Harry F. Harlow írta le a megfigyeléseit izolált rhesusmajmok vizsgálatával kapcsolatban. Később anyjuk nélkül élő csecsemőknél is megfigyelték a jelenséget. Szó szerint kórházi ártalom. Tüneteit René Spitz figyelte meg és írta le részletesen lelencházi csecsemők kapcsán: a kezdeti sírást és motoros nyugtalanságot, étvágytalanságot lassan felváltja az apátia, a közönyösség és az interperszonális kapcsolatok elutasítása. Az érzelmi lemaradást és fejletlenséget a mozgásfejlődésben, de különösen a beszédfejlődésben való lemaradás is követi. Négy évvel az anyától való elszakadás után a gyermekeknél a lemaradás mértéke egyes esetekben elérte a két évet. Jellegzetesek a kicsinyeknél megjelenő pótcselekvések: ujjszopás, himbálás (jaktálás), maszturbáció, amelyek hosszú távon fennmaradnak.

intelligencia
potenciális szellemi képességek összessége, a képességek összessége, a képességek hierarchiája, amelynek segítségével az egyén iskolai, szakmai és általános egzisztenciális feladatokat old meg. Spearman faktoranalízissel általános (G = generál) és specifikus (S= special) faktorokat különített el. Vernon tovább strukturálta  ezeket és négy nagy csoportfaktort különített el: beszéd, matematikai képességek, praktikus intelligencia vagy kézügyesség, mechanikus intelligencia. Ezeket kis csoportfaktorokra, majd még kisebb egységekre osztotta. Guilford az intelligencia háromdimenziós modelljét alkotta meg: a műveletek, tartalmak és produktumok dimenziókban.
Wecksler szerint

intelligencia hányados
a szellemi teljesítőképesség mértéke
IQ Intelligentia Quotiens
az intellektuális teljesítmény mérésére szolgáló mérőszám

játék
spontán módon, önként, szabadon választott örömmel végzett tevékenység. A gyermekkorban elsődleges vagy vezető tevékenység. Ebben nyilvánul meg legőszintébben, ebben figyelhető meg legjobban, itt fejleszthető legeredményesebben a gyermek.

jaktálás
a sztereotip mozgászavarok egyike. A fej és / vagy a test ritmikus himbálása. Klasszikus hospitalizációs tünet. Mentálisan retardáltaknál gyakori. Önveszélyes változata a fej falhoz vagy a kiságy rácsához verése. Súlyosabb esetben viharos, dobáló mozgások, főleg a fejen és a végtagokon. Leggyakrabban hisztéria tünete.

kezesség
az erősebb, ügyesebb, gyakrabban használt kéz, illetve oldaliság megjelölése, amely a domináns agyfélteke működésének következményeként alakul ki. A kezességből következtethetünk a domináns agyféltekére. (lásd még: domináns agyfélteke)

kognitív
gondolkodási, gondolkodással kapcsolatos, gondolkodással járó

kommunikáció
információcsere, melynek során az egyén a másik tudomására hozza érzéseit, gondolatait, cselekvési szándékait, ezáltal befolyásolva a másik személy viselkedését. Feltétele a mindkét fél számára egyértelműen érthető közös jelrendszer. Fajtái: verbális kommunikáció, azaz maga a nyelv; nonverbális kommunikáció, metakommunikáció.

konkretizálás
tárgyiasítás 1. absztrakt fogalmak dologként való értelmezésének folyamata, kézzelfoghatóvá tétele azáltal, hogy az általánosból az egyes meghatározott esetre vonatkoztatjuk 2. gondolkodási művelet, melynek során csak ismert konkrét helyzetekben lehetséges a problémamegoldás 3. közelebbi, kézzelfoghatóbb meghatározás, pontosabb kiejtés 4. a gyakorlatba való átültetés

kongenitális
veleszületett

lambdacizmus
a beszédhibák egyike, az l hiba. Mindig raccsolással párosul. Oka legtöbbször a nyelvfék lenövése, a megoldás műtéti beavatkozás.

logopédia
beszédhibák, képzési zavarok gyógyítása, ill. ennek módszerei

magatartás
viselkedés, az emberi személyiségvonások fő megjelenési formája, a lelki megnyilvánulások kifejeződése

magatartászavarok
1. (pszichiátria) olyan diagnosztikus kategória, amely a pszichopátiát, a perverziókat és a szenvedélybetegségeket foglalja magában. Közös vonásuk, hogy a tüneteket alkotó magatartásformákat a társadalom helyteleníti   2. (pedagógiai pszichológia) a gyermek viselkedésének megváltozása, nehezen elviselhető, már-már elviselhetetlen mértékben. Böszörményi Zoltán -Brunecker Györgyi a következőképpen csoportosítja a magatartási zavarokat: 1. vegetatív zavarok, neurózis vagy pszichoszomatikus megbetegedések, 2. korós szokások: a) ujjszopás, b) a fej vagy a test ritmikus himbálása, esetleg a fej falba ütögetése, c) körömrágás, d) haj vagy más testszőrzet tépegetése, e) maszturbáció, f) konfabuláció vagy hazudozás g) lopás, h) agresszió i) gyújtogatás, 3. beszédzavarok: a) hadarás, b) dadogás, 4. alvászavarok: a) éjszakai felkiabálás b) alvajárás, c) enuresis noctura, 5. a táplálkozás zavarai: a) pszichés hányás, b9anorexia nervosa vagy kóros lesoványodás, c) obesitas vagy kóros elhízás, d) bulímia nervosa vagy farkasétvágy önhánytatással váltakozva

manipuláció
az akaratlagos mozgások egyike. Kézzel végzett finomabb, koordináltabb mozgások tartoznak ide. Kialakulásuk a fogó reflexből vezethető le.

mozgásfajták
a mozgás kialakulásában, fejlődésében bizonyos törvényszerűségek figyelhetők meg. A különböző, jellegzetes mozgásokat mozgásfajtáknak hívjuk. Katona Ferenc szerint a mozgásfajták a következők: 1. nem akaratlagos mozgások: a) impulzív mozgás, b) reflexek, c) ösztönös mozgások, 2. akaratlagos mozgások: a) nagymozgások, b) manipuláció vagy kismozgások

mutizmus
némaság, hangadási képtelenség. Idegrendszeri sérülés vagy lelki zavarok, pszichés traumák következtében is kialakulhat (lásd még: elektív mutizmus)

nagymozgás
az akaratlagos, szándékos mozgásfajták egyike. Olyan mozgások tartoznak ide, amelyekben szinte az egész test részt vesz, a törzs felegyenesedését, a testhelyzet megváltoztatását és a helyváltoztatást szolgálják.

nonverbális kommunikáció
már Charles Darwin foglalkozott azokkal, amelyek a verbális kommunikáción kívül érzelmek, gondolatok, szándékok kifejezésére szolgálnak. A nonverbális kommunikációs eszközök kiegészítik, megerősítik vagy gyengítik, ill. megcáfolják a verbális jelzések jelentését.
Buda Béla a nonverbális kommunikációs jelek közül kiemeli a mimika, a tekintet, a testmozgás, a testtartás, a gesztus, a távolságtartás vagy proxemika, az emblémák jelentőségét.

oligophrenia
oligofrénia, gyengeelméjűség, értelmi fogyatékosság. Veleszületett vagy kisgyermekkorban elszenvedett betegség, ill. károsodás következtében alakul ki.

organikus
szervi eredetű, szervi működéshez kötött

öröklött
minden olyan tulajdonság, amit az elődök utódaiknak génjeik által átörökítenek (lásd még: szerzett, veleszületett)

összehasonlítás
gondolkodási művelet, melynek során megállapítjuk, hogy két vagy több dolog miben és mennyiben hasonlít egymásra, ill. miben és mennyiben tér el

ösztönös mozgás
az akaratlan mozgások egyike, melyben több feltétlen, veleszületett reflex alkot egy láncolatot, aminek a következménye egy bonyolult mozgás kialakulása. Ilyen pl. a szopás, melyben az orális reflex, a szívás, a nyelés, a légzés összehangolódása eredményezi az ösztönös mozgást.

percepció
észlelés

perinatális
szülés alatti, szülés idején

praenatális
szülés előtti, a terhesség ideje alatti fejlődés, ill. ártalom

regresszió
a fejlődésben való visszaesés egy korábbi fejlettségi szintre. Krízisben, lelki trauma esetén gyakori, pl. a hospitalizáció következményeként jelenik meg. Ranschburg Jenő a frusztráció hatásaként emlegeti.

spontán
1. kényszer nélküli, szabad, önkéntes 2. közvetlen, őszinte

stigmatizáció
egy személy vagy csoport- rendszerint hátrányos- megbélyegzése

szenzomotoros intelligencia
Jean Piaget szerint az értelmi fejlődés első szakasza a 0-2 éves korig tart. Ezen a szinten a gondolkodás cselekvésbe ágyazott és nem előzi meg magát a viselkedést. Kialakulnak bizonyos cselekvési sémák, amelyek jelentősek a valóság tárgyainak és személyeinek megismerésében.

szenzomotoros koordináció
az érzékelés és a nagy mozgás összehangolása. Alapvető szerepe van a tárgyelérő viselkedésnek és a tudatos, tervszerű cselekvés kialakulásában. A megismerés alapja, a csecsemőkori fejlődés legfontosabb mozzanata. A kutató manipulációban és a vizuális poszturális testmodell, valamint a testkép kialakulásában nélkülözhetetlen.

szerzett
minden olyan tulajdonság, sajátosság, képesség, amit tanulás, tapasztalatszerzés útján sajátít el az egyén

szimptóma
tünet, betegség jele

szindróma
tünetegyüttes, egy adott betegség összes testi és lelki jelensége, elváltozása

sztereotip
automatizálódott, ugyanolyan módon zajló általában cselekvés

tanulás
a szervezetben végbemenő minden olyan változás, amely tapasztalatszerzés, gyakorlás, ismétlés következtében megy végbe, és viselkedésváltozást eredményez. A viselkedésváltozás hátterében az idegrendszerben végbemenő változás áll: kapcsolat jön létre a térben és időben érintkező dolgok között és ez az asszociáció leképeződik a központi idegrendszer két vagy több pontja között. Fajtái: klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, látens tanulás, próba szerencse tanulás- ezek a tanulási formák az állatvilágban is megjelennek. Az emberi tanulás ennél bonyolultabb, több felosztása ismeretes: 1. a különféle modalitások szerint elkülöníthető: a szenzoros, motoros és a verbális tanulás, 2. más csoportosítás szerint megkülönböztethető a mechanikus és az értelemszerű tanulás, 3. a résztvevő aktivizáltsága szerint lehet szándékos vagy spontán. A tanulás elválaszthatatlan az emlékezeti működéstől, amelynek során a bevésés, a megőrzés és a felidézés történik. Szorosan összekapcsolódik a képzeleti működéssel.

tanulási nehézség
közülük a legkevésbé súlyos, amely általában 1-1- iskolai helyzetet érint, átmeneti jelleggel. A normál pedagógia eszközeivel is megszüntethető, pl. korrekció, korrepetálás, differenciálás. Gyakran előfordul, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és / vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek már az iskola kezdés után tanulási nehézséget mutatnak (pl. nyelvi szint, kulturális különbségek) ez pedig az említett pedagógiai eljárásokkal korrigálható lehetne. Amennyiben a gyermek nem kapja meg a segítséget, a kezdeti nehézség talaján akár tanulási akadályozottság is kialakulhat.

tanulási zavar
akkor beszélünk, ha egy képességterület működésében tartós és súlyos problémák jelentkeznek (pl. diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, figyelemzavar). A tanulási zavar speciális tanulásképtelenség, mely az olvasás zavarában (diszlexia), az írás zavarában (diszgráfia), a számolás zavarában (diszkalkulia), a ritmusészlelés és érzékeltetés zavarában (aritmia), a helyesírás zavarában, később az idegen nyelv- tanulás zavarában jelentkezik. A tanulás nehézségekbe ütközik annak ellenére, hogy az érzékszervek épek, az intelligencia színvonala átlagos, vagy az átlagnál jobb. A tanulási zavarnak Clements szerint számos tünete ismeretes: 1. a speciális tanulásképtelenség, amely az írás-, olvasás-, számolástanulásban, a nyelvtani hibákban, később az idegen nyelv tanulásában okoz hiányosságokat, nehézségeket,
2. perceptuo motoros rendszer elégtelen működése, 3. általános koordinációs hiányosságok, a téri orientáció és a térben való mozgás problémái, 4. a viselkedés és aktivitás területén megmutatkozó zavarok: hiperaktivitás, 5. figyelemkoncentráció zavara, 6. érzelmi labilitás, impulzivitás, 7. a nyelvi fejlettség zavarai, esetleg beszédhibák, 8. gondolkodás-, illetve emlékezetzavar, 9. másodlagos tünetek: szorongás, főleg a teljesítményszorongás, kudarckerülés, agresszió, visszahúzódás és gátoltság, figyelemfelkeltő viselkedés. A keresztcsatornák összehangolásának hiánya is feltűnő. Tanulási zavarban hazai és a nemzetközi statisztikai adatok szerint az iskoláskorú gyermekek 10-15 %-a szenved. 

tanulási zavarok prevenciója

a tanulási zavarnál megfogalmazott rendellenességek kialakulásának megelőzése. Célja az iskolai kudarcok megelőzése. A prevenció a tanulási zavarok szűrésén, azaz a hiányosságok pontos megállapításán alapul. A prevenciót 5 éves korban célszerű elkezdeni. A problémától függően egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozások során a fokozatosság elvét, és a figyelem sajátosságait, korai fáradását messzemenően figyelembe kell venni. A foglalkozásokat heti 2-3 alkalommal, 4-6 fős csoportokban, minimum 10 perces, maximum 45 perces időtartamban érdemes megtartani. A csoportos foglalkozások struktúrája szigorúan meghatározott. Porkolábné Balogh Katalin a következő sorrendet javasolja: 1. a nagymozgás fejlesztése, amelyben az oldaliság, az egyensúly- érzékelés és a mozgáskoordináció fejlesztését célzó gyakorlatokra kerül sor, 2. manipuláció fejlesztése, 3. papír- ceruza feladatok, 4. zenei, ritmusos anyaggal zárul.

tanulási zavarok szűrése
az írás-, olvasás-, számolástanulásban részt vevő úgynevezett vizuomotoros Gestalt - funkciók fejlettségi szintjénke megállapítása. Porkolábné Balogh Katalin a módszerek két csoportját javasolja- az iskolaérettségi tesztek mellett- a tanulási zavarok szűrésére: pszichológiai tesztek, pedagógiai vizsgálóeljárások. Pszichológiai módszerek: 1. intelligenciateszt, 2. Gestalt- teszt, 3. vizuomotoros koordinációt  vizsgáló teszt, 4. Dyslexia Prognosztika Teszt, 5. anamnézis. Pedagógiai módszerek: 1. megfigyelések, 2. teljesítményelemzés, 3. osztályzatelemzés.

tanulási akadályozottság
több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos problémáról van szó, amely erősen megnehezíti a hagyományos általános iskolai feltételek közötti fejlesztést, ha a gyermek, illetve az általános iskolai pedagógus nem kap segítséget. A probléma gyökere nem csak a gyermekben keresendő.
Tanulási akadályozottak mindazon gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak.

testséma
a testkép kialakulásával nyert tapasztalatok generalizálódása a tudatban. A testséma tükröződik a gyermek emberrajzain. Ezt vizsgálja többek között a Goodenough- féle
emberrajzteszt. A mozgássérültek és testi fogyatékosok a sérülést, a fogyatékosságot vagy a speciális mozgást kivetítik emberalakrajzaikra.

veleszületett
születés pillanatától meglévő sajátosság. Nem genetikus eredetű, hanem a terhesség idején a fejlődő lénytérő külső környezeti hatások következtében jön létre. Rendszerint veleszületett áralomról van szó.

veleszületett rendellenesség
a terhesség idején elszenvedett sérülések, ártalmak következményeit tekintjük. Czeizel Endre felosztása alapján: 1. az anya életmódjából fakadó ártalmak, 2. az anya terhesség előtti betegségének következményei, 3. az anya terhesség alatti betegségei, 4. a terhesség ideje alatt szedett gyógyszerek mellékhatásai, 5. sugárzás, 6. dohányzás, 7. mértéktelen alkoholfogyasztás, 8. kábítószer-élvezet

verbális kommunikáció
szóbeli kommunikáció, beszéd

verbális tanulás
szóbeli tanulás, az emberi tanulás speciális formája, mely a második jelzőrendszerhez kötött. A verbális tanulás lehet mechanikus vagy értelemszerű.

zeneterápia
pszichoterápia, mely a zene és a ritmus kifejezésével ér el a beteg állapotában javulást, gyógyulást.

FEL

2006 © Patrónus Egyesület
A honlap a Nemzeti Civil Alap támogatásával valósult meg.
frissítve: 2009. február